Gligorics Teréz - Láttalak a folyóparton

Gligorics Teréz

Láttalak a folyóparton 

 Láttalak ülni a folyó partján…
Mozdulatlan szemeid fuldokoltak
gondolataid s a víz zavaros mélyén…

Valahol messze délre harangoztak,
fejed fölött gondok kavarogtak,
mint megannyi dögkeselyű,
éhesen csipkedve meglévő napjaid,
s te észre sem vetted őket
a sötétségből, melynek
megkopott lelked örök vándora…

Kiáltani szeretnék,
ne hagyd, vágj oda
a keserűségnek, a sorsnak,
hisz te sokkal erősebb vagy mint ők,
a holnapok még mindig menthetők,
segítek…hagyd, hogy segítsek!
Hagyd, hogy segítsek…

Nem látod,
múltad szele jövőt tékozol!
S érinteném deres halántékod,
könnyes arccal is még vágyva csókod,
De felnéztél, s jeges tekintettel
toltad el a kezem…
Akkor törtem ketté…s most már nem létezem…