Albert Ferenc
Március
Március
/Kikelet hava/
Már zeng az ének:- nyitni kék,
így dalolnak a széncinkék;
kikelet hava érkezett,
rügyet fakaszt a természet.
Felpezsdül az ifjúi vér,
büszke forradalmat ígér.
Pitymallik az alvó határ;
paplan alól kikandikál
búza-és az árpatenger,
zöld szőnyege mindent elnyel.
Hóvirág bont fehér szirmot,
szégyenlősen örömhírt hoz.
Szerénykedő kék szirmocska,
bokrok alján kis ibolya;
tavasz jöttét hirdeti ő,
s a dalos rigó-menyegző.
Fészkére száll, megérkezett,
nem késhet a gólya-kelep.
Terhet cipel három ember,
zsákjuk telve sok meleggel,
Sándor, József és Benedek
öntögetik a meleget.
Búcsút mond kikelet hava,
fél lábbal már az ablakban.
Már zeng az ének:- nyitni kék,
így dalolnak a széncinkék;
kikelet hava érkezett,
rügyet fakaszt a természet.
Felpezsdül az ifjúi vér,
büszke forradalmat ígér.
Pitymallik az alvó határ;
paplan alól kikandikál
búza-és az árpatenger,
zöld szőnyege mindent elnyel.
Hóvirág bont fehér szirmot,
szégyenlősen örömhírt hoz.
Szerénykedő kék szirmocska,
bokrok alján kis ibolya;
tavasz jöttét hirdeti ő,
s a dalos rigó-menyegző.
Fészkére száll, megérkezett,
nem késhet a gólya-kelep.
Terhet cipel három ember,
zsákjuk telve sok meleggel,
Sándor, József és Benedek
öntögetik a meleget.
Búcsút mond kikelet hava,
fél lábbal már az ablakban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése