Radnai István
Évszakok menetrendje
már nem vagyok csak melegít a nap
olvadok nyári gleccserek alatt
felettem mint hegycsúcsot kerülő sas
álomban repülsz érinthetetlenül magas
pedig volt idő nem oly régen
száguldottunk át üstökös-égen
napszél kergette vágyunkban kiégve
hósapkás csillagok feküdtünk ki az égre
most elsodort a távoli ellipszis-pálya
sötétre vet a fény apálya
lassan kialszol mögöttes horizonton
s én heteket századokként járva
a fényéveket leteltén ülő árva
a távolság molyos gombolyagát bontom
olvadok nyári gleccserek alatt
felettem mint hegycsúcsot kerülő sas
álomban repülsz érinthetetlenül magas
pedig volt idő nem oly régen
száguldottunk át üstökös-égen
napszél kergette vágyunkban kiégve
hósapkás csillagok feküdtünk ki az égre
most elsodort a távoli ellipszis-pálya
sötétre vet a fény apálya
lassan kialszol mögöttes horizonton
s én heteket századokként járva
a fényéveket leteltén ülő árva
a távolság molyos gombolyagát bontom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése