Szomorúfűz
Nyár – Július mosolya
Távolból ringatózó
színes mezőben
pipacs és búzavirág
virít
Azúrkék szemét
kitárja a horizont,
arany nap ragyog az
égbolton,
szellő ring a szöszke
kalászokon
*
A Nap korán ébred.
Csillogva nézi magát a vizekben, játszadozik, sugarait szétszórja minden egyes
élőlényre. Fut a szellő, futkároznak, játszadoznak a felhők. A Föld szíve
dobog.
Nyár van, tüzesen
éget a Nap. Rekkenő hőség, mozdulatlanul áll minden, egy fűszál sem moccan. A
tóparti homok visszaveri a sugarakat. Ami hűsít, - a víz. Madarak szárnyalnak a
bozótok felett. Csicsergésük átölel, dallamosan muzsikál. Felhőtlen égbolt,
azúrkék palást. Fények tündökölnek, sugarak játszadoznak a hullámokon. Szitakötők,
pillangók táncolnak, cirpelnek, zümmögnek a bogarak. Méhek, darazsak dongnak a
virágokon.
Fuvolázik a szél a
nádszálak között. Árnyak ölelik a patakpartot, a fűzfákat. Turbékoló gerlepárok
búgják szerelmes szerenádjukat.
A környező földeken
érik a gabona, közötte pipacs, búzavirág-tenger, szarkalábmező virít.
Itt-ott már aratnak.
A délutáni Nap még
lángol az égbolton, majd arany-bíborban hull le az alkonyat. Leszállnak az
árnyak.
Langyosak az éjek.
Felragyog az esthajnalcsillag. Az égen, a hold-lámpás körül kigyúlnak a
szikrázó kis csillagok. Ragyog a Hold, lágy fénye vonz, a holdsugár árnyat vet
a kertre, a fákra.
A város tompa zaja
belévesz a finoman simogató éjszakai csendbe. Csak a házak között leszálló
hangok moraja hallatszik. Az égbolt sötétkék csendje száll ránk.
Pihenőre tér egy
álomvágyó világ!
*
madarak szárnyalnak
daluk zeng vidáman,
hajnaltól a késő
estben
simogatón ölel a
nyár,
táncolnak az arany
sugarak
pillangók lebbennek
tova
fényre hív az élet:
átkarol július
mosolya
http://youtu.be/DqqgXQXMkWA
VálaszTörlés