Torma Zsuzsanna - Az élet elixírjei

Torma Zsuzsanna

Az élet elixírjei

Láttátok-e már, ahogy reggel
Az első fénysugár megcsillan
Egy-egy harmatos fűszálon?
S ahogy a leszáradt virágok helyén
Gyümölcsgyerekek csüngnek az ágon?
Hittétek-e már úgy, mint én,
Hogy amikor állok akácerdőnk szélén,
Az összes virág illatát érezni szeretném,
S mintha ott lennék a Mennyország közepén?
Éreztétek-e már nyári éjeken
Az nyíló oleander vaníliás illatát?
S hallottátok-e úgy éjfél után
A rigók szerelmes füttyszavát?
Élveztétek-e már, ahogy
Az éltető napsugarak
Pirosra perzselik arcotok,
Midőn a nyár érlelte első
Barackot majszolja ajkatok?
Tudtátok-e azt, hogy selymes,
Finom lesz attól bőrötök,
Ha nem sajnáljátok, s néhanapján
belőle arcotokba dörzsöltök?
S míg lassan beissza a finom nedűt,
S ahogy lassan bőrötökre szárad,
Kívülről-belülről érzitek a derűt,
Mely lelketekből szívetekbe árad.
Hiszem naivan, hogy mind-mind
Részetekről is így igaz!
S hogy a harmat, a fény, a dal, s az íz
Életetek során Nektek is vigasz!