Berze Tünde
Egyszer véget ér
Apró forrásnak születtem,
úgy dúdoltam, énekeltem,
s táncoltam kövek között,
míg létem patakká nőtt.
Csak futottam egyre tovább,
mosva magammal partokat,
s vittem-vittem sok szennyet,
végre folyóvá duzzadhattam.
Mérges habok dühöngtek,
vetettek hátamon fodrokat,
ha kellett ütöttem s öltem,
ha kellett vággyal öleltem.
De hatalmas sziklák jöttek.
Testem törték, zúzták szét,
darabokban homokos partra,
kietlen vidékre kivetették.
Elcsendesültek a viharok,
méltóságom rég oda veszett,
a végtelen tengert keresve,
szavak tavában bujdokoltam.
Születtem, mint apró forrás,
s éltem, mint rohanó folyó,
megtörtek hazugság sziklái,
betűkből építek új világot!
úgy dúdoltam, énekeltem,
s táncoltam kövek között,
míg létem patakká nőtt.
Csak futottam egyre tovább,
mosva magammal partokat,
s vittem-vittem sok szennyet,
végre folyóvá duzzadhattam.
Mérges habok dühöngtek,
vetettek hátamon fodrokat,
ha kellett ütöttem s öltem,
ha kellett vággyal öleltem.
De hatalmas sziklák jöttek.
Testem törték, zúzták szét,
darabokban homokos partra,
kietlen vidékre kivetették.
Elcsendesültek a viharok,
méltóságom rég oda veszett,
a végtelen tengert keresve,
szavak tavában bujdokoltam.
Születtem, mint apró forrás,
s éltem, mint rohanó folyó,
megtörtek hazugság sziklái,
betűkből építek új világot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése