L. Horváth Zsuzsanna - Áprilisi eső; Felhő-sárkány

L.Horváth Zsuzsanna

Áprilisi eső

Mint hófödte csúcsaival a fénylő messzeség
tornyosuló felhőivel most olyan az ég.
Azúr palástjára vetődnek sötétlő árnyak
gyűlnek, csak gyűlnek, mint szívemen fekete bánat.
Esővel terhes a lég, szellő fuvallata kél
enyhet hoznak a felhők, megdördül végre az ég.
Sodródó felhőhegy ormát villámok tépik szét.
Hullik,csak hullik az eső, élesztve alvó reményt.

*

Felhő-sárkány

Felhő-sárkány terpeszkedik
az égnek boltozatján,
mintha a tó mélyéről szállna
szelek szárnyán irdatlan magasba,
hogy aztán alázuhanva
világomat sötétbe borítsa.
Hiába bombázza fénydárdáival
sárkányölő Szent Györgyként a Nap,
lepattannak róla a tüzes sugarak.
Sötét árnya a kert felett
süvítő szélben tekereg,
megrémíti a madarakat,
nem igazi még a tavasz.
Opálos fényben hiába ragyog
az áprilisi alkonyat,
hiába zengik a madarak
csalogató dalukat,
hamis szél simítja arcomat
s a felhő-sárkány éhes szája
elnyeli a napsugarakat.