Szeptember –
Őszelő – Földanya hava – Szent Mihály hava
A szeptember a régi
római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét
megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a
görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a
"hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni",
"ujjal rámutatva követni, üldözni valakit". Amikor ugyanis még az
ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél
kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s
így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett
valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát
voltaképpen azt jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal
"követünk", "üldözünk".
E hónap (a hetedik
hónap) 13-ik napja különösen szerencsétlen hírű volt a régi Rómában, ami ellen
csak úgy lehetett védekezni, hogy az ember szöget vert a falba. Nálunk,
Magyarországon főként szeptember utolsó napjának van rossz híre a nép között:
ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.
A szeptember még nyár
és már ősz is, bár a csillagászati ősz csupán az őszi napéjegyenlőség napjával,
szeptember 21-ével köszönt be. A mezőgazdaságban ez a hónap a teljes
betakarítás, majd a szüret, egyúttal pedig az őszi szántás-vetés időszaka,
amikor nagyon sok függ az időjárástól. A meteorológusok Őszelő-ként tartják
számon, a régi Székely-Magyar naptár szerint Földanya havának nevezik, eleink
(az Avisura szerint) a Tigris (Almaszüret) hava elnevezést használták
szeptemberre, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava. Az
első őszi harmincnapos hónap, melynek 22-23. napján a Nap a Mérleg jegyébe s
egyúttal az őszi napéjegypontba lép.
*
A horoszkóp
csillagjegyei közül az alábbiak esnek a szeptember hónapba:
Szűz (augusztus 23. –
szeptember 22.) és
Mérleg (szeptember
23. – október 22.).
Szeptember folyamán a
Nap az állatöv csillagképei közül az Oroszlán csillagképből a Szűz csillagképbe
lép.
szeptember minden
évben a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év decembere.
*
Népi mondóka
Amilyen az Egyed-nap,
olyan az egész hónap.
Az időt Kisasszonynapja,
négy hétre előre szabja.
Mihálykor az észak s keleti szél,
sok havat és kemény telet ígér.
*
Mit jövendöl a 100
éves naptár?
Jó idő következik, ha hónap elején sok futócsillag látszik, ha nem esik harmat, vagy ha esett is, de hevenyében elszárad, ha az éjjelek rendkívül hidegek, ha a Tejút az égen tisztán látszik.
Rossz idő jő, ha a galambok vízben fürödnek és későn repülnek haza.
*
Népi megfigyelések
- ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még
- ha másodszor is kivirágzik az akác, akkor hosszú, meleg őszre lehet számítani
- ha korán lehullanak a falevelek, a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, akkor hamarosan megérkezik a hideg idő
Jeles napok
Szeptember 1. Egyed
napja
Őszkezdő nap.Sok
helyütt ekkor kezdték meg a búza és a rozs vetését, mert azt tartották, akkor
bő termésre számíthatnak. Erdélyben ezen a napon állnak szolgálatba a
pásztorok. Azokat a disznókat, amelyeket karácsony táján akartak levágni e
naptól hízóra fogták. Ha esett az eső Egyed napján, esős őszre számítottak,
ellenkező esetben szárazra.
Szeptember 5. Lőrinc
napja,
úgy nevezett
"rontónap". Lőrinc sok kárt csinál, például megrontja a vizeket,
azokban már nem lehet fürödni (hideg van), beleesik (máshol belepisil!) a
dinnyébe, azaz a nyári görögdinnye e nap után már élvezhetetlen lesz, lucskos,
vízízű.
Szeptember 8.
Kisasszony napja.
Magyarországon
kedvelt búcsúnap. A hívő asszonyok kimentek a szabadba napfelkeltét várni. Úgy
tartották, aki arra érdemes, a felkelő napban megláthatja Máriát. Bizonyos
vidékeken ekkor kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra
kitettek a szabadba, hogy a harmat érje, "az Úristen szentelje meg".
Mint a paraszti gazdasági élet fontos napja, sokfelé a cselédek szolgálatba állásának napja is volt. A dió leverését a fáról is ekkor kezdték. Szép elnevezése: Fecskehajtó Kisasszony napja arra utal, hogy ettől a naptól kezdve keltek útra a költöző madarak.
Mint a paraszti gazdasági élet fontos napja, sokfelé a cselédek szolgálatba állásának napja is volt. A dió leverését a fáról is ekkor kezdték. Szép elnevezése: Fecskehajtó Kisasszony napja arra utal, hogy ettől a naptól kezdve keltek útra a költöző madarak.
Szeptember 12.
Mária napja
A Mária-ünnepek
sorában jelentős helyet foglal el szeptember 12-e, Mária napja. A Szűzanya
tiszteletére szentelt templomok többsége ekkor tartja búcsúját, és a Mária
kegyhelyek is benépesülnek a zarándokok sokaságától. A név gyakorisága miatt a
magyar nyelvterület egyik legkedveltebb ünnepe ez, amelyre a faluból
elszármazott rokonokat, barátokat is meghívják. Számos vidéken töltött
kacsával, süteményekkel várják a vendégeket, a csíki székelyek többsége pedig
tűrt húst készít erre az alkalomra, ami - karácsonyi étel lévén - fokozza a nap
ünnepélyességét.
Szeptember 15.
Hétfájdalmú Szűzanya napja.
Mária anyai
fájdalmára- melyet megfeszített fia halálát látván érzett - emlékezés napja.
Nagyon régi kultusz, egyike első nyelvemlékeinknek, az Ómagyar Mária siralom is
erre utal. A Pieta, mint az egyetemes emberi szenvedés szimbóluma vonult be a
művelődéstörténetbe. Számos ábrázolása létezik a halott fiát ölében tartó
Szűzanyának. Egerben ismert szőlőműves terminus a "fájdalmasra szed",
azaz a szüretet erre a napra befejezi.
Szeptember 21. Máté
apostol és evangélista napja.
Egyes vidékeken Máté
hetében vetették a gabonát. A vetés a férfiak munkája volt, melyhez különféle
rituálék kötődnek. A vetőmagot megszentelték, a férfiak megmosták a lábukat,
tiszta ruhába öltöztek, így mentek ki a földekre. Egyes vidékeken a magvető a
nyelve alá három búzaszemet tett, és a művelet közben nem volt szabad
beszélnie. Miután a vetést elvégezték,a vetőabroszt (ami gyakorta a karácsonyi
abrosz) a magasba dobták, hogy nagyra nőjön a gabona.
Szeptember 29. Szent
Mihály arkangyal ünnepe.
A hagyomány szerint
Mihály a túlvilágra költöző lelkek kísérője, ő ítéli meg az emberek
cselekedeteit az Utolsó Ítéletkor. Általában kezében karddal és mérleggel
ábrázolják.
Ez a nap volt az ún. kisfarsang időszakának kezdőnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen Katalin napig tartott (november 25.).
Gyakorlatilag az időjárás hidegre, téliesre fordulását hozta Mihály napja. Egy göcseji mondás szerint "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet." Ezután már tilos volt az ágyneműt a szabadban szellőztetni. Úgy tartották ekkor szűnik meg a legelőn a fű növekedése. Az állatok viselkedéséből a téli időjárásra következtettek. Ha a juhok szorosan egymás mellé feküdtek, hosszú kemény télre számítottak. A halászó vidékeken úgy tartották a halak ekkor a víz mélyére (az iszapba) húzódnak.
A gazdasági év szempontjából jelentős nap, eddig legeltették a réten a Szent Györgykor kihajtott marhákat. Csíkban a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat ezután a gazda gondjaira bízzák. A juhászok is ekkor kapják meg a bérüket, és általánosan ez a nap a szegődtetés napja, azaz a cselédek ekkor költöznek új gazdához.
Ez a nap volt az ún. kisfarsang időszakának kezdőnapja, azaz a lakodalmak ideje, mely egészen Katalin napig tartott (november 25.).
Gyakorlatilag az időjárás hidegre, téliesre fordulását hozta Mihály napja. Egy göcseji mondás szerint "Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet." Ezután már tilos volt az ágyneműt a szabadban szellőztetni. Úgy tartották ekkor szűnik meg a legelőn a fű növekedése. Az állatok viselkedéséből a téli időjárásra következtettek. Ha a juhok szorosan egymás mellé feküdtek, hosszú kemény télre számítottak. A halászó vidékeken úgy tartották a halak ekkor a víz mélyére (az iszapba) húzódnak.
A gazdasági év szempontjából jelentős nap, eddig legeltették a réten a Szent Györgykor kihajtott marhákat. Csíkban a pásztorok ekkor térnek vissza a havasokról, a jószágokat ezután a gazda gondjaira bízzák. A juhászok is ekkor kapják meg a bérüket, és általánosan ez a nap a szegődtetés napja, azaz a cselédek ekkor költöznek új gazdához.
Kert szeptember
Az ősz első hónapja.
A hónap elején áll be a meteorológiai ősz. Szeptember 23-án van az őszi
napéjegyenlőség időpontja; a csillagászok ekkor jelentik be a „hivatalos ősz”
kezdetét. Új évszak kezdődik.
A népi mondóka
szerint: „Amilyen az Egyed-nap, olyan az egész hónap. Az időt kisasszonynapja
négy hétre előre szabja. Mihálykor az észak s keleti szél, sok havat és kemény
telet ígér".
A mezőgazdaságban ez
a hónap a betakarítás, majd a szüret és az őszi szántás-vetés időszaka, amikor
rendkívül sok függ az időjárástól. Az éjszakák egyre hűvösebbek, lassan
megérkeznek az első fagyos hajnalok is, minden halványabb és tompább egy
fokkal, a nap sugarai gyengébben, de egyúttal gyengédebben is látják el éltető
energiával kertünk féltett növényeit.
A hónap elején még
mindig nyár van, azonban a hónap végén már elkezdődik a növények elszáradása,
bomlása akkor is, ha azt nem is vesszük észre.
A természet minden
rezdülésével lágyan azt suttogja nekünk, hogy itt az ősz. Érdemes figyelnünk a
költöző madarakat, amelyek a népi mondás szerint, ha szeptember végéig nem
repülnek el, a jó idő akár karácsonyig is kitarthat.
A hűvösen nyirkos
igazi ősz beállta előtt azonban még rengeteg tennivaló akad a kertben. Ebben az
időszakban a kiskertjeinkben alapvetően a betakarítással és a termények
tárolásával kapcsolatos teendők kerülnek előtérbe, de már most gondolnunk kell
a tavaszra, hiszen a kertésznek a tavasz az ősszel veszi a kezdetét!
Gyümölcs-szőlő
Itt az őszi
gyümölcsfa- és szőlőtőke-ültetés és pótlás előkészítésének ideje. A gyümölcsfák
nyári metszését szeptember elejére már fejezzük be, viszont itt az ideje a
köszméte és a ribizli ritkításának, tőosztásos szaporításának. Távolítsuk el a
fák körül a gyökér- és tősarjakat, hogy azok ne vegyék el az erőt a fától. Ha
gyümölcsfákat szeretnénk ültetni, már most előkészíthetjük a helyét, az
ültetőgödröket, a megfelelő mennyiségű érett trágyát, vagy érett komposztot,
megrendelhetjük a gyümölcsfa csemetéket.
Zöldségeskert
Tart még a
paprika-paradicsom szezon, de ezek már az utolsó darabok. Folyamatosan
takaríthatjuk be a hagymát, a fokhagymát, a burgonyát, a céklát, a répaféléket
és a fűszernövényeket.
Elvethetjük a tavaszi
érésű hagymát és a téli borsót, de akár vethetünk napsütötte ágyásokba rövid
tenyészidejű hónapos retket, például a Korai legjobb vagy a Korai piros
fajtákat.
Az áttelelő spenótot
a hónap végéig vethetjük, de az áttelelő saláta magja is szeptember derekán
kerüljön a földbe. Érdemes megpróbálkozni a gyorsan növő zsázsa vetésével is. A
veteményesben is itt az ideje az őszi vetésű, ültetésű növények telepítésének.
Most dugdossuk az őszi fokhagymát, ültetjük a földiepret. Földieperből
érdemes több fajtát ültetni, egész érési sor áll rendelkezésünkre a szaporító
anyagból.
Tárolás
Fontos őszi feladat a
megtermelt gyümölcs és zöldség megfelelő tárolása. A zöldséget és gyümölcsöt
lehetőleg külön tároló helyiségben raktározzunk. Időnként mindent ellenőrizni
kell, a romlás miatt. A tároló helyiséget meszeljük ki, a fa polcokat, ládákat
súroljuk le és kellően szárítsuk ki.
A zöldségeket
veremben is tárolhatjuk, megfelelő takarás és időnkénti szellőztetés esetén
kevés romlással tárolhatjuk
.
Sok szeretettel köszöntjük e hónap
szülötteit,
névnaposait,
ünnepeltjeit.
Sok boldogságot kívánunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése