Márai Sándor
Június
/részlet/
Júniusban mindig újra
utazni kezdek, óvatosan és megfontoltan, Scott kapitány körültekintésével, s
oly gyanakodva, ahogy a lábadozó járni tanul. Néha csak a szomszéd utcába utazom,
portakaróval, sétabottal és kézitáskával. Felébredek az idegen szobában, s a
változás csodálatos kalandját bámulom, pislogó szemekkel, megrendülten és
alázatosan.
[…]
Az előszobában is
virágok állanak, befőttös üvegben, a szekrény tetején is csokrok virulnak,
mintha állandóan menyegző lenne valahol, sikolyokkal, szivarfüsttel és rokoni
csókokkal. Kissé bódultan élek e húsos érettségben, e nem egészen ártatlan
testiességben, e júniusi, meleg és kitakart anyagiasságban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése