Gligorics Teréz
Hullámok
Hullámzik a napsugár
a tengeren,
tükrében oly vidám
táncot jár.
Akiért a szívem úgy
fáj, nincs velem,
itthagyott, s már
vissza nem talál.
Pajkos szellő sodorja
a felleget,
simogatva karjaiba
zár,
visszalopni a
tegnapot nem lehet,
csak tűnődni, hova
tűnt a nyár?
Hullámokon ringattam
el vágyaim,
ne gyötörjék szívemet
tovább…
Elfeledtem már hogy voltak álmaim,
s kacagástól csengett
kis szobám…
Elsodort a tenger
minden holnapot,
s ami abból maradt,
nem elég,
bármit hoz a sorsom,
én már ráhagyom,
hisz szeretni is
elfeledtem rég…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése