Jóni Barna
Hópelyhek …
Csak hullnak
hattyú-fehér lepkék,
lelketlen, csendes csipke lencsék.
Hideg pihe testtel kezedre esnek,
elfogynak, s melegeddel vesznek...
Fehérbe borulnak az utcák, a terek,
simulnak a mélyfekete ráncok,
Egyenesednek az egyenetlenek,
nászruhát öltenek a kopár sáncok.
Ezüst karéj a Hold, csupa csillám.
Fényben maszatolt, szél-járt hinták,
fákra aggatott könnyű lepel- ruhák,
Belzebub bokrok, mily ijesztően furák...
Hópelyhekben elillanó ezernyi szépség,
vízből áttűnő varázsdiadémok,
az égre álmodott feneketlen kékség,
hideg csillag fiak, eltűnt fényivadékok...
lelketlen, csendes csipke lencsék.
Hideg pihe testtel kezedre esnek,
elfogynak, s melegeddel vesznek...
Fehérbe borulnak az utcák, a terek,
simulnak a mélyfekete ráncok,
Egyenesednek az egyenetlenek,
nászruhát öltenek a kopár sáncok.
Ezüst karéj a Hold, csupa csillám.
Fényben maszatolt, szél-járt hinták,
fákra aggatott könnyű lepel- ruhák,
Belzebub bokrok, mily ijesztően furák...
Hópelyhekben elillanó ezernyi szépség,
vízből áttűnő varázsdiadémok,
az égre álmodott feneketlen kékség,
hideg csillag fiak, eltűnt fényivadékok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése