Albert Ferenc - Sors

Albert Ferenc

Sors

 https://www.youtube.com/watch?v=BBtyLIZzqqw

A diagnózis bénító,
sajnos adott a képlet;
éned előtt vízió,
nőnek elvesztél végleg.

Mint villám hasít fájón
elmédbe a gondolat;
átformálja aggódón
naponta szép arcodat.

Ászok munkáját végzi
a plasztikai sebész;
kéjes gyönyörrel nézi,
amint remekműve kész.

Az idő véste ráncok,
árkok selymes bőrödön;
fagyott kis jégvirágok
nyílnak mosolygödrökön.

Lebeg előtted a kép,
mikor a lézerszike,
teremtésnek bölcsőjét
elevenből metszi le.

Lásd ez az élet ára,
sorsod így rendeltetett;
nem segíthetsz világra
sarjadzó új életet.
Zsenge hajtást többé már
nem dédelgetsz méhedben;
de hidd, hogy mint ideál
Te maradsz meg kedvesem.

Gyűrd le ezt a gyilkos kórt,
lásd az élet értelmét;
s társad vállán hallhatod
a kék madár énekét.