.kaktusz
Fontos a szeretet
Tudod arra gondoltam,
hogy nagyon ifjan
az embernek a saját
igaza
talán a legfontosabb,
az érte folytatott
harcban
veszít sok csatát,
meg is nyer keveset,
de a győzelem,
ha jó érzéssel tölti
is el,
az csak egy pillanat,
utána csak az űr
marad…
később
mindennél fontosabb
a szeretet
megszerzése,
harc a szeretetért,
a másik ember
lelkéért…
de a sivatag,
mert szeretve van,
attól még sivár
marad,
a tűz,
ami a másik emberben
éled,
az esetleges,
nyugtot nem ad,
táplálják kívülről
hiába,
ha egyszer az a másik
engedi kihűlni…
másnak a tüze,
másnak a szeretete
csak olyan, mint a kályha,
a másik szobájában,
az a tűz,
az a szeretet
belülről mást
melegít…
de ha a szeretet
lángra
az emberben,
önmagában kap,
talán először harcol
ellene,
azután úgy megbékél
vele,
hogy érzi, tovább
nélküle
az élete is
értelmetlen lenne…
azt a tüzet a széltől
is óvja,
lángjáért az életét
odaadja,
mert az a belső tűz,
az a mélyen lévő
szeretet
többet ér mindennél,
saját, senki sem
veheti el,
ha néha fájdalmasan
éget is,
annyira,
hogy kínjában
a halált is
választaná...
lehet, hogy akkor,
pont vele,
a szeretettel a
szívében
a legmagányosabb az
ember,
és még úgy is,
fájdalmasan is
azzal, hogy
átmelegít,
értelmet ad az
életnek.
2011. július 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése