2018. április 20., péntek

Turza Sándor - Ahány csillag az égen


Turza Sándor

Ahány csillag az égen



Elég szavam nem lehet, napra-nap  
szavakat rakosgatok, mint kincseket.  
Találok nagy számban szépet,  
színeidnek árnyalatot, hangjaidnak  
dallamokat.  
Égsz bennem, mint 
tűz, oltasz, mint hűs patak.
Ízt adsz ajkamnak, ha csókra vágyom,
 szárnyat adsz, mikor siratom szabadságom.
Gyermek leszek benned, keresem a régi
kertet, az ép várat, mit egykor hadak jártak.  
Fület adsz nekem, hogy lelkemben 
  minden harci dal parázs legyen.
Magamért hevítesz, értem élsz,
csillagok fényeiben velem félsz.  
Minden darab ott az égen egy könnycsepp,  
mi érted hull, minden szó, mit ki nem mondok  
érted fáj, magamban érted lángot hordok.
Ahány csillag az égen, annyi részed legyen  
büszke, szép évben.  
Ne rakj oda foltot, hol a kék selyem szakad,  
ne rázz kezet azzal, ki elvesz, nem ad.  
Erőt adsz járni-kelni, legyen erőd magad megölelni.  
Szemeket nyitsz szépségek felé,  
legyen szemed látni, mindez kié.  
Gondolatot adsz, hogy fájjon, gondolatod legyen,  
hogy a nép talpra álljon.  
Egy vagy bennem gyönyörű ország,
szívembe, lelkembe hordom minden levágott darabját.  
Nem mondom ki, hogy szeretlek,
de napra-nap megkönnyezlek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése