.kaktusz
Egymás nélkül …
Tudod, arra
gondoltam,
vajon tényleg igaz
lehet,
hogy minden,
és mindenki
pótolható?
a nagy szerelmeket
látva,
ahol egy sértő szó,
egy rossz mozdulat
végez az örökkével,
bizony úgy néz ki,
valóban
helyettesíthető mindenki,
szerelmek jönnek,
szerelmek mennek,
egyik percben az
ember úgy érzi,
nélküle nem lehetne
élni,
a következőben az
útját adja ki,
talán a szárnyaló
madár
valóban
nélkülözhetetlen annak,
aki szárnytalan belé
kapaszkodik,
nélküle csak
lezuhanhatna,
nem csak a közös
útnak,
az életének is a
végét jelentené,
vagy ha két lélek
együtt szárnyal,
de egymás nélkül
zuhanni kezd,
ők nem engedhetik el
egymást,
túlságosan nagy a
tét,
egymás nélkül,
mind a kettőnek
elkerülhetetlen a
zuhanás,
akkor nagyon
megbocsátó lesz az
ember,
mert a másikkal
nem egy pótolható
valakit veszít el,
hanem elveszíti magát
a szárnyalást.
2009. dec.14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése