Hatházi Áron - Ónix isten

Hatházi Áron

Ónix isten

erdőnyi magányomban
fénytest napcsíkok velem
avarlélegzet tüdőmbe tőr
egyre fölfelé emelem
torz gerincből csírállt
esendő fejem

mezőtágas pupillám
ki-be eregeti az eget
könnyűkék felhőkendőkkel
felém integet
lehántja rólam
napszítta ingemet

fölémhull szerelem
alám elváló igekötők
lapulnak
én vagyok a szó
te mozdulat

ónix isten
vesd belém hited
mielőtt a tudat
lávát forr fogaim alatt