Lám Etelka
Emlékszel
Emlékszel-e még, amikor
besurrant a tavaszi szél,
az égbolt tengerkék színbe
ragyogott.
Szemed sötétkék fénybe
mosolygott, és elillant
a sűrű ködfátyol felé.
Horizonton felbukkant
a szikrázó napsugár,
aranygyöngysort fűzött
fekete hajkoronád fölé.
Megremegett szívem, lelkem
ott veled, ahol a csendes hajnal
gyöngyvirág illatára ébredt.
Emlékszel, mikor aranyhídon
szárnyalt a szíved és
akácfák lombjai alatt álmodoztál.
A mesés folyónk vízén
hajnalfény képe lebegett.
besurrant a tavaszi szél,
az égbolt tengerkék színbe
ragyogott.
Szemed sötétkék fénybe
mosolygott, és elillant
a sűrű ködfátyol felé.
Horizonton felbukkant
a szikrázó napsugár,
aranygyöngysort fűzött
fekete hajkoronád fölé.
Megremegett szívem, lelkem
ott veled, ahol a csendes hajnal
gyöngyvirág illatára ébredt.
Emlékszel, mikor aranyhídon
szárnyalt a szíved és
akácfák lombjai alatt álmodoztál.
A mesés folyónk vízén
hajnalfény képe lebegett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése