Szomorúfűz
Sok csalódás ért az életben
Befelé nézek a szívembe
A múlt emlékei kísérik életem
Fájó a magány, s
engem körbefonnak az árnyékok
Szemem tükrözi a reményt
Rövid az élet, illanó -
nem végtelen,
S kialszik akár a láng - hirtelen
A végtelenbe visz az út, és
Mint láng a kanócon, végigfut
Keserűvé lettem, s magányossá,
Ki elfordul, s félve lép az újba
Nincs,
ki őszintén kézen fogna
Életem belevész a homályba
Árnyak gyülekeznek köröttem,
S már a napfény sem vidít fel
Porrá leszek a mindenségben

http://www.youtube.com/watch?v=YDqG-PDi9sc
VálaszTörlés