Ihász-Kovács Éva
Ahonnan elindulunk
El kell már mondani
egyszer, mint
Tisztaszemű gyerekeknek a mesét, hogy
Belevéssük, a földszagú, romlatlan
Táj idegébe:
Nincsenek bűnök, csak tévelygések,
Dolgaink fölé helyezzük az öncélt,
Fontoskodó apróságaink, elvonnak a
Tettek magasztos csúcsaitól:
Saját hiúságunk pólyáiba kötve
Dajkáljuk a felnőtt felelőséget
S közben szívek gurulnak a
Magárahagyatottság csigalépcsőin…
El kell már mondani egyszer, mint
Tisztaszemű gyerekeknek a mesét, hogy
Bízom új gyógyszereink „erejében”,
A gyógyulni akarásban,
Hogy a gyorsan terjedő fény
Behatol a sérült retinák mélyeire,
S eltűnnek a kínok fehér mezői,
Megszűnnek a gócok centrumai,
S a világ, ez a gigászi kórterem
Szelíd bölcsővé alakul,
Ahonnan elindulunk,
Egymás kezét fogva szilárdan,
Míg egyetlen ég békéje borul ránk, és
Elérjük a fellegekbe burkolt
Messzeséget…
Tisztaszemű gyerekeknek a mesét, hogy
Belevéssük, a földszagú, romlatlan
Táj idegébe:
Nincsenek bűnök, csak tévelygések,
Dolgaink fölé helyezzük az öncélt,
Fontoskodó apróságaink, elvonnak a
Tettek magasztos csúcsaitól:
Saját hiúságunk pólyáiba kötve
Dajkáljuk a felnőtt felelőséget
S közben szívek gurulnak a
Magárahagyatottság csigalépcsőin…
El kell már mondani egyszer, mint
Tisztaszemű gyerekeknek a mesét, hogy
Bízom új gyógyszereink „erejében”,
A gyógyulni akarásban,
Hogy a gyorsan terjedő fény
Behatol a sérült retinák mélyeire,
S eltűnnek a kínok fehér mezői,
Megszűnnek a gócok centrumai,
S a világ, ez a gigászi kórterem
Szelíd bölcsővé alakul,
Ahonnan elindulunk,
Egymás kezét fogva szilárdan,
Míg egyetlen ég békéje borul ránk, és
Elérjük a fellegekbe burkolt
Messzeséget…
https://m.youtube.com/watch?v=MFbG60pDvpk
VálaszTörlés