Harcos Katalin - Csillagmezsgyéken

Harcos Katalin

Csillagmezsgyéken

Szíved dobbanása mellemben zakatol,
ízeid betöltik szomjas nyelvem...
pilláim mögött fölszikrázik valahol
s magával sodorva izzik bennem
a vágy és a szerelem.

Ma dús, éjbe-bújó álmaim kísérnek,
mosolyod ragyog a csendben énrám,
holdarcún dalol az éjszaka, s az égnek
sziporka fényei lesik mélán,
hogy árad a szerelem.

Lelked kalandos csillagmezsgyéken járva
kutatja létem minden zegzugát.
Feléd száguldó mohó érzelmek árja
felkínálja most testem templomát,
mert vágylak; jöjj, szerelem!

Fordul a föld, lásd, ölemben ring a világ...
ágaskodik már érted a vágyam.
Boldogság fényözöne ragyogjon ma rád,
tiéd a szívem és belezártan
a vágy és a szerelem.