Hajdu Mária - A vágy

Hajdu Mária

A vágy

Van úgy, hogy az ember csak magányra vágyik.
Minden gondolatra születik egy másik.
Lelke mély bánatát egyedül gyógyítja,
keserű könnyeit magának hullatja.

Volt édes szerelme, nem a magányt vágyta!
Forró csókjaival mindig hazavárta!
Volt boldogsága, telve szívének háza,
kapuját mindenki más előtt bezárta!

Szerelem és gyűlölet: rokon érzelmek!
Segítsen az Isten, ne gyűlöljelek meg!
Inkább szeresselek halálom napjáig,
minthogy gyűlöljelek akár egy óráig!

Lelkem mély bánatát segíts gyógyítani,
szívem fájdalmát lassan felejtetni!
Boldog békesség ez minden vágyam,
előtted nyitva áll mindenkor a házam!