Nagy István Attila - Kacagás

Nagy István Attila

Kacagás

amikor néma voltál a vágyban
mozdulatlan az ölelésben
a tetszhalott hallgatásnak
András volt a neve

amikor nem találtál magad mellett
s valahol másutt bolyongtál
annak a jelenléttelen csöndnek
András volt a neve

amikor hosszan szólt a telefon
s a szőnyegen szétszóródott a kártya
mert nem várhatott a hívás
annak a mindent feladó száguldásnak
András volt a neve

amikor újra és újra megtagadtál
elmenekültél a múltunk elől
s nem volt többé egyetlen szó sem
ami mellettem marasztalt volna
vége lett a szerelemnek:
az én nevemet kacagta a bánat