Gősi Vali - Egyszerű áldás

Gősi Vali

Egyszerű áldás

   (tanítóimra emlékezve)
Angyal-ének szól ma földön, égen,
égi kürt szól, angyalhad dalol.
Ráfelel a szívem hangja, szépen,
és halkan könnyes háladalt dobol..
Visszatér a régi énekóra,
és kisdiák vagyok ma újra én…
Tanítóim kedves, derűs hangja
álmaimban megszólít ma még.
Rám köszön sok verssor, édes emlék,
éjszakai színes álmodás:
verset mondok újra, kisgyerekként,
s hogy el ne vétsem, tanítóm vigyáz.
Álmomat a hajnal űzi messze,
de fényvirágot érlel minden éj…
Imádkozom értük reggel, este:
áldjon minden tanítót az ég!

Mondd!
Emlékszel a régi tanítódra?
Ki egykor a kezedet fogta?
Ki tanított a szépre, jóra?
Ki tarisznyádba az útravalót rakta?
Ki megtanított a betűvetésre,
a számok rejtelmére,
az olvasás szépségére,
a természet megbecsülésére?
Gondolsz-e még rá?
A tőle kapott kincseket
kivel osztod meg?
Gyermekednek átadod
a megimert titkokat?
Ne feledd, a tőle kapott intelmeket,
s ha meglátod, mikor feléd közeleg
soha ne fordítsd el a fejedet!