2016. június 1., szerda

Szomorúfűz - Pilleszárnyon - június



Szomorúfűz

Pilleszárnyon – június




Árnyat adó lombos fák fölött,
Azúrkék égbolt terül ránk
Szelíd hangok, nyári dallamok,
Bíborfényt festő alkonyat,
Langyos, holdfényes éjszaka,
Csillagszikrák a júniusban
*
Júniusi nap ragyog. Felhőtlen az ég, szikrát vet a horizont. Sugárszálak játszadoznak a falakon, a lombok között. Édes hangok szárnyalnak, örömmel töltenek el. Bűvösen átfonnak a természet lágy dallamai, a madárcsivitelés, a susogó szellő, a felhők víg játéka a horizonton – mint a tündérek szárnyalása. A légben illatözön árad. Szellő susog a lombok között. Árnyak lengenek, dallamok szárnyalnak. Érinti lágyan arcunkat, kezünket az enyhe fuvallat. Az alkony bíbor színkavalkádja után elpihen felettünk az est. Ott fent a Hold, s a csillagok fénye nekünk ragyog. Lelkünk elpihen, Isten mosolyog ránk, vigyázza álmainkat az angyalok kara.
Mélyen magához ölel a csend. A szeretet örökös záloga sorsunknak. Ágyunk szélére ül, hozzánk simul, szólít, és elborít. Miénk marad örökre, melengeti szívünket. Aranyhajából fon lélekhúrokat. Összekötve az álmot az éjszaka neszeivel. Imák szállnak a csönd szívében, a reggel reményeinek meghitt sugaraiban.
Pilleszárnyakon megérkezett június.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése