György Viktória Klára - Együttlét

György Viktória Klára

Együttlét

Titkos éji zenét muzsikál létünk,
fellángol szenvedélyünk.
Jelened megszédít,
simogat minden szó,
érintésed,
érzéki, izgató.
Csókod megéget,
vágyunk feléled,
érzem minden szorítását,
bõrödbe karcolom lelkem
vallomását.
Szeretnék kívánni,
minden éjjel várni,
akarom, omoljon le a fal,
sodorjon magával.
Fonódjon körém tested ,
hajszolj gyönyörbe
kérlek.
Mámorító pillanat,
perzselõ testünk összeforr,
ölelj még,
gyengédséged szikrát szór.
Ne ébressz fel,
vonj magadhoz,
fényed átölel,
kérlek bújj közel.
Szólnék, nem jönnek szavak,
félig holtan remegve mondom
szeretlek, érezd,
a szó simogat.
Lelkemben örök tűz ragyog,
megpihennek a sóhajok.
Szívünk együtt dobban,
lelkünk ily közel sosem volt talán,
mikor vágyad gyöngye,
kéjed könnye kopogtat méhem kapuján.