Hajdu Mária - Júliusi hőhullám

Hajdu Mária

Júliusi hőhullám

Forró szél szárítja a mezőt,
gyilkos nap perzseli az erdőt.
Nincs egy folyó, egy árva patak,
a forróságtól kiapadtak.

Esőért eped a szikkadó föld,
harmatcseppért a néma völgy.

Tikkadt fecskepár némán siratja,
fészkébe halt meg a fiókája!

Gólyapár szárnyával legyezi,
fia tán a hőséget túl éli!
Alig lézeng ember és állat,
az enyhülésért imádkoznak.