2017. július 18., kedd

Végh Sándor - Az idő



Végh Sándor

Az idő


Ím elveszek az öröklét dalában,
a vágy éget belém üszkös képet.
Játszva fordul ölelésbe, amit féltek.
Táncot rop testem fehér talárban.


Kérlek lobogj a sötét éjben,
szeresd képmását is az égnek!
Öregségünk hittel int feléje,
csöppnyi holnapom már eléghet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése