Siktár Éva
Rózsák illatára …
Vörös rózsa összes szirmát
lábad elé hintem,
hallom szíved dobbanását,
bebocsájtást kértem.
Tavasz volt és illatozott
kertemben sok virág,
szép szavad rám rögtön hatott
kitárult a világ.
Szerelmesen összebújtunk,
csókunk tüzes folyam,
lázban égtünk, nem is tudtuk
mit teszünk és hogyan.
Hallgattuk a szívünk szavát
lágyan eggyé válva,
vörös rózsa összes szirmát
karjainkba zárva.
Szerelmünknek nem lesz vége
érzem, tudom kedves,
nem feledlek el én mégse,
nálunk nem lesz vesztes.
Együtt leszünk amíg élünk
szívünk nagyot dobban,
elvarázsol szép szerelmünk
vágyunk újra lobban.
Gyönyörű szép kéjmámorban
elcsuklik a hangunk,
szeress engem egyre jobban
kérlek, együtt vagyunk!
Szeress újra úgy mint régen
suttogjad a nevem,
vörös rózsa szirmát kérem
szórd be vele lelkem.
Az a kicsi rózsaszirom
felszítja a tüzet,
életemet Neked adom
szívem érted lüktet.
lábad elé hintem,
hallom szíved dobbanását,
bebocsájtást kértem.
Tavasz volt és illatozott
kertemben sok virág,
szép szavad rám rögtön hatott
kitárult a világ.
Szerelmesen összebújtunk,
csókunk tüzes folyam,
lázban égtünk, nem is tudtuk
mit teszünk és hogyan.
Hallgattuk a szívünk szavát
lágyan eggyé válva,
vörös rózsa összes szirmát
karjainkba zárva.
Szerelmünknek nem lesz vége
érzem, tudom kedves,
nem feledlek el én mégse,
nálunk nem lesz vesztes.
Együtt leszünk amíg élünk
szívünk nagyot dobban,
elvarázsol szép szerelmünk
vágyunk újra lobban.
Gyönyörű szép kéjmámorban
elcsuklik a hangunk,
szeress engem egyre jobban
kérlek, együtt vagyunk!
Szeress újra úgy mint régen
suttogjad a nevem,
vörös rózsa szirmát kérem
szórd be vele lelkem.
Az a kicsi rózsaszirom
felszítja a tüzet,
életemet Neked adom
szívem érted lüktet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése