Nosztromosz
Cseppnyi gondolat
Koppan, loccsan,
csobban…
lágyan, gondolatom
hálátlan, a múltba szalad.
Fájó képek, örvénylő színek, hideg van, dermeszt a bánat.
Eső ha jön, illata elbódít, keze lágyan simít.
Tiszta íze lesz a légnek, beborítanak a múlt emlékek.
Csupán egy cseppnyi gondolat kóborol bennem,
Fájó képek, örvénylő színek, hideg van, dermeszt a bánat.
Eső ha jön, illata elbódít, keze lágyan simít.
Tiszta íze lesz a légnek, beborítanak a múlt emlékek.
Csupán egy cseppnyi gondolat kóborol bennem,
ha jő az eső, vajon
megtisztíthat engem?
… vagy lelkem eltűnik, a fájó végtelenben?
… vagy lelkem eltűnik, a fájó végtelenben?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése