Szalay László - Mi marad?

Szalay László

Mi marad?

Mi marad a nyárból,
A patak fölé hajló ágból,
Esőázott ökörnyáltól
Selyemfényű szivárványból?
.
Hová lesz a kunyhó,
Hajamról a némán szikrázó,
Gyermekölelés ízű hó,
Hová a vágy, a féltő, a mohó?
.
Hová bújik este a lélek,
Hová az érzés, hogy örökké élek;
Ébredések, érintések,
Hová a „semmitől sem félek”?
.
Hová tart a szél, a folyó?
Mindenütt ott lenni volna jó!
Mitől lesz a fény oly fakó?
Hová merülsz, süllyedő hajó?
.
Minden, mi van, s minden mi volt
Emlékekké foszló, megfakult folt.
Varázsolj arcodra mosolyt!
Te légy, ki végül villanyt olt!