Kosjegyében
Elmélkedés
Csendes kisszobámban
ülök elmerengve,
nyitott könyv előttem eddigi életem;
gondolataim a jelent és jövőt kutatja.
Vajon mennyit ad e kegyes sors nekem?
Már vénülő testem, mint gyertya lángja
mely az asztalon előttem megfogyva ég,
én is úgy fogyok, mint pisla gyertya lángja,
lassan elmúlásban szorít a gyengeség.
De még nem adom fel, erősítem magam,
hiszen még milliónyi bennem a gondolat;
itt kell maradnom, és kiírnom mindent
akkor is, ha az idő vélem, vészesen halad.
Tudom nem kívánság ez, de erős akarat
mely életem során mindig segített nekem,
így jutottam lépésről – lépésre előre
így tellett – múlott, egész eddigi életem.
nyitott könyv előttem eddigi életem;
gondolataim a jelent és jövőt kutatja.
Vajon mennyit ad e kegyes sors nekem?
Már vénülő testem, mint gyertya lángja
mely az asztalon előttem megfogyva ég,
én is úgy fogyok, mint pisla gyertya lángja,
lassan elmúlásban szorít a gyengeség.
De még nem adom fel, erősítem magam,
hiszen még milliónyi bennem a gondolat;
itt kell maradnom, és kiírnom mindent
akkor is, ha az idő vélem, vészesen halad.
Tudom nem kívánság ez, de erős akarat
mely életem során mindig segített nekem,
így jutottam lépésről – lépésre előre
így tellett – múlott, egész eddigi életem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése