Nemes Nagy Ágnes
Lement a nap
Lement a nap. De nem.
Még látható.
Csak voltaképpen ment
le, még az égbolt
tenyéröblében tartja
ezt a másik,
megtévesztésig
hasonló napot,
akár egy homokóra
felső
üvegcsészéjét,
melyből már kipergett
a voltaképpeni.
És lent a lámpák
csattogásai
a drótkötélen
imbolyogva,
a huzalok e
természeti hangja,
mit nem vezérel más,
csupán a szél.
Ezek már más
beszédek,
ezek az önmaguk mögé
lecsúszó
helyettesitések,
a vissza-vissza
integettetések,
ezekkel már sietni
kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése