Egyed Emese - Mementó

Egyed Emese

Mementó

hogyha mint a hársvirág
illatoztál alkonyatban
lassú szélben szült az ág
hullni vágytál szakadatlan

hogyha mint gyermekkezek
minden mindenki felé
nyújtóztál vasat rezet
simítottál lelkedé

testedé az álmodás
pusztulásé lesz a szó
égre sóhajt mélybe ás
hamvas csöndet hordozó

hársfavirágos virradat
elfelejt a gyermek is
édes csönddel óvd magad
verstövissel fénykötéllel
szirmos szemfödéllel is