Kondra Katalin
Fényév távolság
Tűnődöm, mi késztet arra,
hogy gyönyörködve csodáljam
rezdülésed, és úgy létezzem,
hogy te is vágyódj utánam.
Érezlek, de látni miért nem engedsz?
Mint mágnes, úgy vonzol magadhoz.
Mért jó nekem a puszta léted,
ha az enyémhez nem ragaszkodsz?
Párhuzamosan halad az utunk,
s én nem tudom, hol keresselek,
talán egyszer már találkoztunk,
mikor még nem ismertelek.
Lehet, így van ez megírva,
nem lehetünk mi boldogok,
fényed, bár túlragyog a sötéten,
hideg, akár a csillagok.
hogy gyönyörködve csodáljam
rezdülésed, és úgy létezzem,
hogy te is vágyódj utánam.
Érezlek, de látni miért nem engedsz?
Mint mágnes, úgy vonzol magadhoz.
Mért jó nekem a puszta léted,
ha az enyémhez nem ragaszkodsz?
Párhuzamosan halad az utunk,
s én nem tudom, hol keresselek,
talán egyszer már találkoztunk,
mikor még nem ismertelek.
Lehet, így van ez megírva,
nem lehetünk mi boldogok,
fényed, bár túlragyog a sötéten,
hideg, akár a csillagok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése