Bognár Barnabás - Rombusz

Bognár Barnabás

Rombusz

Én
jövök s
te szegény,
te a megtörött
nocsak nézel felém,
hisz nyelved megkötött
és sólyom lábad oly nehéz,
hogy csak szemeiddel üldözöd
homályos célocskáidban a reményt.

Sápadt vagy, s szíved bal szegletén
és nappalod és éjszakáid között
fagyos sóhaj dördült belém
és vergődött, vergődött,
amint az éj peremén
a jól elrejtőzött
porőrlemény
mögött a
fény.