Mészöly Gábor
Délutáni magányomban
Vagyok.
Mint pillangó az esti lámpát,
Kerülgetem az életet,
S majd meghalok.
De ha látnád
Meztelenné hántott lelkemet,
A denevérnyi gondolatot,
Meg sem hálálnád…
Hiszen
Nem hiányzik senkinek
Mások búja-bánata
Azt hiszem.
Mégis, ha
Jó szavakkal simítod bánatom
Beléd tudnék szerelmesedni
Néha…
Mint pillangó az esti lámpát,
Kerülgetem az életet,
S majd meghalok.
De ha látnád
Meztelenné hántott lelkemet,
A denevérnyi gondolatot,
Meg sem hálálnád…
Hiszen
Nem hiányzik senkinek
Mások búja-bánata
Azt hiszem.
Mégis, ha
Jó szavakkal simítod bánatom
Beléd tudnék szerelmesedni
Néha…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése