Pákozdi Sarolta /Mamuszka/
A csend
A csend sűrű, puha,
szerelmi álmok vánkosa.
Erotikus, buja,
fáradt vágyaink vándora.
A csend magány tornya,
elmélkedésre alkalom,
sors sodró korongja,
emlékezés, fájdalom.
A csend hangtalan hang,
szent áhítatnak harangja,
vezeklő imádság,
bűnöket oldozó fohász.
A csend csupa zene,
tisztaság szűzi szigete,
szivárványból szőtt fény,
szívünkben dobogó remény.
Add nekem a csendet!
Segíts, benne megpihenjek,
hallgassak örökre,
daltalanul gyönyörködve.
szerelmi álmok vánkosa.
Erotikus, buja,
fáradt vágyaink vándora.
A csend magány tornya,
elmélkedésre alkalom,
sors sodró korongja,
emlékezés, fájdalom.
A csend hangtalan hang,
szent áhítatnak harangja,
vezeklő imádság,
bűnöket oldozó fohász.
A csend csupa zene,
tisztaság szűzi szigete,
szivárványból szőtt fény,
szívünkben dobogó remény.
Add nekem a csendet!
Segíts, benne megpihenjek,
hallgassak örökre,
daltalanul gyönyörködve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése