De’Angele
Az élet ...
Fejünk sejti csak a felejtést,
A szív alanya vált kudarccá,
A csók lett egyre haloványabb;
A régvolt ma már sokszor régebb.
Életen átroncsolt életünk
Néha még oda- visszagondol;
Hol fényes hallgatásunk alszik
És sebzetten horkol monoton.
Hallható jajgatással feladtuk
A feladhatatlant;
Üdvösségünket, s elkérgesedett
Mibennünk az élet.
A szív alanya vált kudarccá,
A csók lett egyre haloványabb;
A régvolt ma már sokszor régebb.
Életen átroncsolt életünk
Néha még oda- visszagondol;
Hol fényes hallgatásunk alszik
És sebzetten horkol monoton.
Hallható jajgatással feladtuk
A feladhatatlant;
Üdvösségünket, s elkérgesedett
Mibennünk az élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése