Bella István
Június
Június, június,
a világból ki ne
fuss,
ábécé és egyszeregy,
virágbécé s
meggyszeregy.
Ha akarsz látni
szépet,
rekesszük el a rétet,
mint a tenger, nől,
dagad
fű-tó és
gizgaz-patak.
Előbb még bokádig
ért,
most térdedig ér a
rét,
pitypangbuborékokat
fúj szélszálakon a
nap.
Te meg, ha jót is
akarsz,
meríts ki egy
sugarat.
Fújj rá, mondjad:
„Ersze már!
Szállj el,
katicasugár!”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése