Szomorúfűz
Emlékeink szálán …
Kutatjuk a múltat,
emlékeink szálán.
Keressük utunkat,
mégis sokszor járunk tévúton
Fájó az élet, jajgat
a lélek, sajog a szív.
*
Simogatnak az emlékek
Dédelgetik lelkünket,
az álmokban elkísérnek.
Velünk vannak
rejtelmes titkokkal, pillanatainkban.
Némán suhannak,
különös fényeket, árnyakat adnak.
Olykor elgondolkodunk
sorsunkon.
Vágyunk mindig a
szeretetre, az érzésekre, olykor a csendre –
Örökre megmaradva a
bennünk élő emlékekkel – múltunkkal.
Mondják, hogy a múltat el kell engedni... , de lehet? Az is egy része az énünknek.
VálaszTörlés