Margot - Esti tüzek

Margot

Esti tüzek

Mikor szalonnához
Gyújtok tűzet,
Előveszem azt
A fűzet,
Mit éveken át
Szeretgettem,
Nevelgettem,
Dédelgettem.
De rám nőtt és
Fejsze vágta.
Reccsen, roppan
Száraz ága,
Megsimogat forró
Lángja.
Tűzben égő lelkek
Tánca, imbolyog
Az éjszakába.
Csöppen a zsír,
Felkap a láng,
Szikra pattan,
Mint kacér lány,
S mint röppenő
Pernyeszálak,
Életemből már
A vágyak,
Füstfelhőként
Tovaszállnak.