Szeitz János
Mi dolgunk a
világgal?
Mi dolgunk van a
világgal,
túl azon, hogy megszülettünk?
Vagyunk, és élni akarunk.
Jól, rosszul tesszük a dolgunk,
amit reánk szabott a rend:
éppen most, s éppen úgy, ahogy.
A hősöket illőn megcsodáljuk,
de csak magunkban lázadunk,
mert hatalmak tolongnak felettünk,
és elosztják sorsunk. És mi,
bár sikong a sebzett lélek,
és lesütött szemünk mögött
rejtve dühöng a józanész,
engedelmeskedünk nekik.
Eszközzé lett földi létünk.
Lebontva mind, a vissza út.
Óvj magadba rejtve zugot,
hitnek, vágynak, szerelemnek,
mi emberségedből maradt,
hogy egy legyél magaddal ott.
túl azon, hogy megszülettünk?
Vagyunk, és élni akarunk.
Jól, rosszul tesszük a dolgunk,
amit reánk szabott a rend:
éppen most, s éppen úgy, ahogy.
A hősöket illőn megcsodáljuk,
de csak magunkban lázadunk,
mert hatalmak tolongnak felettünk,
és elosztják sorsunk. És mi,
bár sikong a sebzett lélek,
és lesütött szemünk mögött
rejtve dühöng a józanész,
engedelmeskedünk nekik.
Eszközzé lett földi létünk.
Lebontva mind, a vissza út.
Óvj magadba rejtve zugot,
hitnek, vágynak, szerelemnek,
mi emberségedből maradt,
hogy egy legyél magaddal ott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése