Szomorúfűz
Mikor a Nap
szeretkezik az égbolttal …
Este
van .. Láttad ma az alkonyt? Varázsos pillanatokat, varázslatokat hoz mindig a
szívembe
Csak állok olyankor kint és figyelem ... Olyan valóban, mintha a Nap szeretkezne az égbolttal, teljesen belebújva a végtelen égi útba. Látható az ölelésük, mintha lágyan, finom érintenék egymást. A lelkemben olyan furcsa érzés kúszik, csoda - varázslat. Arra gondolok, hogy Te messze tőlem - távol - ugyanezt látod - ugyanabban a pillanatban , ha felnézel az égboltra.. Vajon gondolsz e rám olyankor? Olyan számomra, mintha a lemenő nap sugara engem ölelne, magához szorítana - és Téged, Veled együtt. Szeretnék teljesen beleburkolózni, elveszni benne, csak Veled - az álmok tengerén ringani, ábrándozni.
Most ismét este van - csendes zene szól - Rád gondolok, mindig Rád ..
Csak állok olyankor kint és figyelem ... Olyan valóban, mintha a Nap szeretkezne az égbolttal, teljesen belebújva a végtelen égi útba. Látható az ölelésük, mintha lágyan, finom érintenék egymást. A lelkemben olyan furcsa érzés kúszik, csoda - varázslat. Arra gondolok, hogy Te messze tőlem - távol - ugyanezt látod - ugyanabban a pillanatban , ha felnézel az égboltra.. Vajon gondolsz e rám olyankor? Olyan számomra, mintha a lemenő nap sugara engem ölelne, magához szorítana - és Téged, Veled együtt. Szeretnék teljesen beleburkolózni, elveszni benne, csak Veled - az álmok tengerén ringani, ábrándozni.
Most ismét este van - csendes zene szól - Rád gondolok, mindig Rád ..
Mindig
itt vagy velem a gondolataimban, az érzéseimben, a lelkemben, a szívemben ..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése