2018. december 31., hétfő

.kaktusz - Minden pillanatban ...


.kaktusz
Minden pillanatban … 

Tudod arra gondoltam,
Véget ér valami minden pillanatban,
maga a pillanat is meghal,
hogy a következőben újjászülessen,
az éjszaka elmúltával új nap,
új élet keletkezik,
 minden újjászületik tavasszal,
a téllel minden búcsúzik,
hogy helyét átadja
új, meg új évszakoknak,
egyszer, ahogyan azt most is teszi,
az év is befejeződik,
de a sok közül ez egy olyan elmúlás,
(és másnap mindjárt az újjászületés)
ami bármikor bekövetkezhetne,
függ az ember döntésétől,
melyik legyen az első,
és melyik nap az utolsó,
búcsúzhatna az év nyáron,
a legnagyobb melegben,
a tréfás áprilisban,
a szerelemtől virágzó májusban,
vagy épp szüretkor, szüret után,
mindig befejeződik valami,
de talán pont a szilveszter napja az,
amikor nem történik kint semmi,
semmi különös nem kezdődik,
és semmi eget rengető
be nem fejeződik,
ami kiérdemelné a dicsőséget,
hogy kezdődjön vele,
vagy vele fejeződjön az év,
szinte biztosan ugyan az az időjárás
a végső, és az első napon,
pár másodperc csak,
amivel hosszabb lesz a nappal,
és rövidebb az éjszaka,
mint az előzőn,
említésre sem érdemes,
róla az ember döntött,
ő tette ki a pontot,
itt a vége az évnek, egy új jöhet,
remények szerint
az előzőnél szebb sokkal,
az új életet nem a csillagok
és a bolygók állása határozta,
ez a forduló szabadon választott,
ha tőle ellesni lehet valamit,
(talán ebből is érdemes okulni,
mert tanulni mindenből lehet)
talán azt,
nincs a csillagok által megírva,
nagy akaraterővel,
nehezen,
vagy nagy szeretettel a szívben
sokkal könnyebben,
új életet mindig kezdhet az ember.

2010. dec. 31.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése