Fazekas Imre Pál
Kezdete volt –
életnek szerelemnek
titkok húztak a
hajnal szárnyalt bennem
szép biztatása a
végső reménynek
néma bíborszívem már
meg se rebben
utat engedve fortyogó
mélységnek
talán ez volt az éj
végső határa
míg megláttál
– világom szép virága
bukdácsolva az
összegyűlt emléken –
szinesen követtél
mint egy kis felhő
különös időben távol
az égen
veled –
te legszebb – így lettél végső
szép szemed rám
lebegett puha szárnyon
ragyogott benne
parázslott az álmom
amíg csillag voltál a
messzeségben
tündérarcod hívott a
mindenségben
a csönd talált rád
minden holdas éjben
itt ragyogtál szép
testi-lelki fényben
egymásratalált igaz
érzelemnek
kezdete
volt – életnek szerelemnek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése