Tekse József - Tél; - Karácsonyra

Tekse József /Szhemi/

Tél

Harapós a fagy
szikrázó jégtükrében
meglátom magam.

Hópelyhek tánca
olcsó menüettje a
fagyos világnak.

Fehér paplanját
magára húzza a táj
csendesen pihen.

Hideg a kéz most
arcomon rózsa nyílik
csókodtól olvad.

Szánkó siklik le
a lejtőn, mint álom szól
gyermek kacaja.

*

Karácsonyra

https://www.youtube.com/watch?v=rO8qg_bq8og

Zöld fenyőfa ágaira
szeretet rak díszeket,
örömbe és boldogságba
csomagolja az ünnepet.

Kis Jézuska megszületett
Máriának gyermeke,
körbevették a pásztorok
és a jászol melege.

Három király jött messziről,
hogy köszöntse a kisdedet,
fényes csillag vezérelte
mindenáldott léptüket.

Végre mi is összebújunk
megsimogat két kezünk,
örömkönnyek csillagában
felragyoghat két szemünk.

Az ajándék már nem is fontos
csak, hogy együtt lehetünk,
megölelünk minden embert
akiket csak szeretünk.

Zöl fenyőfa előtt állva
gondolj néha azokra,
kik e fényes szent ünnepen
magányosan álmodnak.

Kiknek nem jut mézeskalács,
de még hús sem az asztalra,
vagy egy piszkos háborúban
szeretteik meghalnak.

Adj enni az éhezőnek,
a fázónak meleg takarót,
reményt a magányosnak
a hazugnak csak igaz szót.

Ha jó vagy másokkal
szíved elönti majd a melegség,
karácsony szent ünnepén
ezerszer áldjon meg az ég.