Siktár Éva
Várj!
Aki egyszer megégett e tűzben,
pislákoló parázstól is fél,
rátaláltál, Tiéd lett még szűzen,
azt gondoltad varázsszó is kéj...
Azt hitted, hogy Tiéd a mennyország,
nem vártad míg ő is szeretné,
titkolt vágyad ma már elodáznád,
akkor talán mégis kellenél...
Nem vártad, hogy érted égjen halkan
berontottál, mint egy őrült vad
nem vártad, hogy elmondja azt dalban,
elrontottál mindent, őrült vagy!
Aki egyszer megégett a tűzben
nem hisz többé soha senkinek,
csúnya lényed egy csokorba fűztem
tudom, hogy Te ezt el sem hiszed...
Ne érintsd a nőt ha nincsen lelked,
senki vagy, ha nem is érted Őt,
hűtsd le kicsit forrón égő tested,
karold át, mint édes szeretőt...
Várd meg amíg azt suttogja csendben
úgy kívánlak, mint még senki mást
ne üss sebet soha finom lelken
így szeretné, hidd el, nem hibás...
Várj, amíg a szíve is akarja
kopogtass majd ezerszer, ha kell
várd meg, amíg átölel a karja
csak így hozod lázba, hidd csak el...
pislákoló parázstól is fél,
rátaláltál, Tiéd lett még szűzen,
azt gondoltad varázsszó is kéj...
Azt hitted, hogy Tiéd a mennyország,
nem vártad míg ő is szeretné,
titkolt vágyad ma már elodáznád,
akkor talán mégis kellenél...
Nem vártad, hogy érted égjen halkan
berontottál, mint egy őrült vad
nem vártad, hogy elmondja azt dalban,
elrontottál mindent, őrült vagy!
Aki egyszer megégett a tűzben
nem hisz többé soha senkinek,
csúnya lényed egy csokorba fűztem
tudom, hogy Te ezt el sem hiszed...
Ne érintsd a nőt ha nincsen lelked,
senki vagy, ha nem is érted Őt,
hűtsd le kicsit forrón égő tested,
karold át, mint édes szeretőt...
Várd meg amíg azt suttogja csendben
úgy kívánlak, mint még senki mást
ne üss sebet soha finom lelken
így szeretné, hidd el, nem hibás...
Várj, amíg a szíve is akarja
kopogtass majd ezerszer, ha kell
várd meg, amíg átölel a karja
csak így hozod lázba, hidd csak el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése