Boda Magdolna
(isten velünk)
jössz - ölelsz - mégy
jössz - ölelsz - mégy
örök éjbe lobbanó fény
mosolyogva bocsátlak el
jössz - ölelsz - mégy
örök éjbe lobbanó fény
mosolyogva bocsátlak el
mosolyogva bocsátlak el,
de félek, hogy holnap éjjel,
mint Psziché,
- pont úgy szívem, -
égő mécsessel kezemben
ágyadhoz settenkedem,
mert tudni akarom,
ki vagy. A titkot.
Ismerni akarom
arcod túlsó
homorú oldalát,
tudni, hogy honnan ered az
engem ölelő karodban
a mozdulás.
Félek,
ha kérdezni foglak
majd válaszolsz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése