Csitáry-Hock Tamás
Van egy pillangó...
A te pillangód. Egyetlen pillangó, több nem létezik belőle. Nem létezhet. A
színe... a színe olyan, mint az érzéseid. Víz-zöld, tavaszrózsaszín,
tollfehér... Igen, a szivárvány minden színét magán viseli. És mindig olyan,
amilyennek lelked látja. Gyönyörű pillangó, a legszebb. De nem mindenki
láthatja... csak te. Csak te... és még valaki. Valaki, akihez elküldöd. Akinek
szüksége van rá. Mert ez a pillangó a tiéd, de mégsem az. Nem öncélúan a tiéd.
Küldetése van... Valakihez. Te tudod, kinek van rá szüksége. És pillangód útra
kél. Magával viszi mindazt, amit adni szeretnél... Magával visz téged.
Felröppen, megkeresi őt, a vállára száll. És neki adja mindazt, amit küldtél.
De nem csak elviszi, hanem vele is marad. Vele marad, mégsem hiányzik neked.
Sőt, boldog vagy, hiszen létezése így nyert értelmet. Ezért kaptad őt. Pillangódat.
Ami a tiéd, de mégsem. Azért kaptad, hogy adj általa. És boldog vagy, mert
adhatsz. Pillangóddal. Létezik ez a pillangó. Csodapillangó.
http://www.youtube.com/watch?v=qnsvFYCcqLQ
VálaszTörlés