2013. augusztus 21., szerda

.kaktusz - Szeretetből ...



.kaktusz

Tudod arra gondoltam,
hogy vannak sokan,
kik születnek vakon,
szemükkel nem látnak semmit
Istennek a szép világából,
de, ha hozzájuk csatlakozik,
tán épp szeretetből egy látó,
és részletesen elmondja,
hogy mi az,
amit ő a kezével kitapinthat,
akkor a nem látó
egy egész világot megkap
egy másik embertől,
többé nem vak ő,
mert megtanul a másik szeme,
és a saját belső látása által
egy gyönyörű világot meglátni...
és van úgy,
hogy az ember nem vak,
csak részlegesen, látja, ami előtte van,
csak épp benne a szépet nem látja,
az a vakság a színek vaksága,
szürkének látja
a legcsodálatosabb színeket,
szürkének az egész világot...
de jöhet valaki,
aki a szépségek elé szeretettel vezeti,
a szépet a szeme elé közel helyezi,
hogy vegye észre ő is,
aki addig a szépre vakon járt a világban,
s aki egyszer,
ha felnéz a csillagos égre,
ámulva veszi észre,
hogy van ott valami csoda,
amit a másiktól kapott ajándékba,
mert addig más ott nem volt,
csak a csillagok,
és a vén Hold.

2013. aug. 15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése